A terápia alapja a craniosacralis rendszer, mely szervezetünk önálló ritmussal bíró, orvosilag is bizonyított 3. rendszere, a légzés és a keringés mellett.

Az elnevezés a fiziológiás rendszer két végpontjának latin elnevezéséből- cranium(koponya) és sacrum(keresztcsont) ered. Jellemzője a mikro manipuláció, mely a koponyacsontok, a gerincoszlop és a mélyszövetek mozgásának korrigálásán alapul.

A craniosacralis rendszer a légzési és keringési rendszerhez közvetlenül kapcsolódik, így diszharmonikus működése nem csak az agy és gerincvelő szempontjából, hanem a szervezet egészét tekintve is káros lehet. A rendszerben keringő agyi-gerincvelői folyadék, amely mintegy beolajozza a rendszert és a körülötte levő teret, a szervek, szövetek felfüggesztésein keresztül a test minden szövetéhez, sejtéhez kapcsolódik. A rendszerben különböző okok folytán blokkok alakulhatnak ki. Ez létre jöhet külső fizikai erőbehatás, de akár érzelmi síkon-pl. átélt trauma, stressz folytán is. Ilyenkor a test különböző pontjain blokkok jönnek létre, ahol csökken vagy megszűnik a szövetek információ és tápanyag ellátásának áramlása. Ez olyan mintha egy palackba vizet töltenénk, majd oda ahol szűkül a nyaka köveket tennénk bele. A kövek akadályozzák a további folyadék tovább haladását így a szöveteket sem tudja”beolajozni” az. A szervezet ennek okán különböző fájdalommal és működési zavarral járó állapotot idézhet elő.

Ebből adódik a terápia sokoldalú alkalmazásának lehetősége is.